A HBMFÜ Hajdú-Bihar Vármegyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. célja a korábbi években megkezdett sikeres munka folytatása, és az ehhez szükséges feltételek megteremtése, illetve biztosítása. Az Ügynökség rendelkezik a feladatok ellátásához szükséges szakmai irányítással és tapasztalattal (kompetenciával), ezáltal megteremtve minden feltételt ahhoz, hogy Hajdú-Bihar vármegye köz-, civil-, és vállalkozói szférájának fejlesztési elképzeléseinek megvalósításához hozzájáruljon.

Tevékenységeink:

  • projektelőkészítés és pályázatírás: projektfejlesztési tanácsadás, megvalósíthatósági tanulmányok kidolgozása, üzleti terv készítése, pályázati dokumentáció összeállítása és benyújtása, bírálat nyomon követése.
  • a projektmenedzsment tevékenység során továbbra is több operatív programra fókuszálunk. Kiemelt figyelmet fordítunk a 2014-2020-as időszak még megvalósítás alatt álló projektjeinek zárására és elszámolására, valamint folytatódnak 2021-2027-es fejlesztési ciklus projektjeinek menedzsment feladatai. Az Interreg Románia-Magyarország Határmenti Operatív Program (ROHU) és hazai finanszírozású projektek kezelését is ellátják az Ügynökség munkatársai.
  • stratégiai tervezés: az Ügynökség rendszeres feladatai közé tartozik különböző területi szintekre (megyei, járási, települési) vonatkozó stratégiai fejlesztési dokumentumok készítése az előírásoknak mindenkor megfelelő szakmai tartalommal, kimagasló minőséggel.
    • Integrált Települési Vízgazdálkodási Terv (ITVT)
    • Integrált Településfejlesztési Stratégiák (ITS)
    • Éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat
  • kötelező nyilvánosság: mind az európai uniós, mind a hazai finanszírozású projekteknek egyik kiemelkedő eleme a nyilvánosság biztosítása. Ennek több altevékenysége került rögzítésre a különböző pályázati típusukhoz tartozó arculati kézikönyvekben, amelyek szakszerű megvalósítására az idei évben is kiemelt figyelmet fordít.
  • szemléletformálás: A szemléletformálás, mint irány az Ügynökség tekintetében egy komplex program, ami intelligens, gazdaságilag fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó stratégia, ezen felül társadalmi és területi kohéziót valósít meg. Ahhoz, hogy az említett irányt elérjük kialakítottunk egy infrastruktúrát, amin keresztül a széles közvéleményt magas színvonalon tájékoztatni tudjuk. Egy digitális vagy fizikai teret alakítottunk ki. A kommunikációs infrastruktúrán keresztül tájékoztatjuk a közvéleményt, melyen keresztül adott esetben visszacsatolást tudunk elérni különböző platformokon. Célként tűztük ki a hálózati hatást, hogy minél több felhasználó látogassa az oldalainkat és minél több interakció jöjjön azokon létre, ez által tudunk versenyképes szereplővé, gazdasági szereplővé válni. Kiemelten figyelünk a hitelességre, az adatvédelemre-biztonságra és a folytonosságra.
  • A fejlesztések során olyan beruházások valósulnak meg, melyek illeszkednek a kiemelt céljainkhoz: Vízvédelem: A települések integrált vízgazdálkodása, a csapadékvízgazdálkodási rendszer fejlesztése, a környezetbiztonság növelése, a környezet állapotának a javítása, a belterületek belvíz- és helyi vízkár veszélyeztetettségének a csökkentése. A fejlesztések esetében a cél a belterületre hullott csapadékvizek és a felszín alól előtörő fakadó vizek integrált szemléletű kezelése, a mikroklíma és a zöldinfrastruktúra fenntartásához a csapadékvíz, használt vizek hasznosítása, a felesleges vizek rendezett és kártételnélküli elvezetése, a belterületen áthúzódó vízfolyások és belvízcsatornák, a belvíz elvezető rendszerek rendezése és a települések belterületének védelme. A külterületeken keletkezett vizek káros hatásaitól való megóvása, helyben tartáson alapuló megközelítéssel. Energetika: a projekt célja, hogy a fenntarthatóság értékrendjének tudatosítása, az energiatudatos fogyasztási alternatívák bemutatása, a fogyasztási szokások környezeti hatásainak megismertetése. A fenntartható életmód értékeinek és eszközeinek megismertetése az energiatudatos gondolkodásmód, cselekvési formák közvetítése érdekében. A megújuló energiaforrások típusainak és alkalmazásának megismertetése. Kerékpárút fejlesztés: a stratégia célja Debrecen agglomerációjában a rendszeres közlekedési célú kerékpározás és közösségi közlekedéssel ingázók arányának növelése a kerékpáros útvonal-hálózat, illetve a vasúti és az autóbusz állomás, jelentős autóbusz megállóhelyek elérésének javítása. A szuburbanizációs folyamatok és a motorizáció növekedésének eredményeképp Debrecen és környékén is tapasztalhatók a világ számos nagyvárosában ismert negatív következmények, a város szétterülése, a megnövekedő ingázóforgalom, az állandósult forgalmi dugók. Az agglomerációs lakosok a késéstől, a stressztől, az időveszteségtől szenvednek, a debreceniek a rossz levegőtől és a mindenütt parkoló kocsiktól. A tendencia megállítása és visszafordítása érdekében a meglévő mobilitási igényeket szükséges a hatékonyabb és fenntartható közösségi kötöttpályás és egyéni kerékpáros közlekedés irányába terelni. Lehetővé kell tenni több közlekedő számára, hogy autóról vasútra, buszra váltson. A közösségi közlekedéssel ingázók aránya növelhető a kerékpáros ráhordás feltételeinek megteremtésével, azaz akkor, ha a vasútállomások, autóbusz- állomások kényelmesen és biztonságosan megközelíthetővé válnak kerékpárral, és ott megfelelő számú biztonságos kerékpárparkoló áll rendelkezésre. A Stratégia célja, hogy az agglomeráció-ban javuljanak a kerékpározás feltételei, az agglomerációs településeken élők kerékpárral kényelmesen és biztonságosan meg tudják közelíteni a legközelebbi vasút-, vagy buszállomást, illetve hogy a közeli településekre akár végig kerékpárral közlekedhessenek. A kerékpáros infrastruktúra fejlesztéséhez hozzátartozik a kerékpártárolás feltételeinek javítása, a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, valamint a szemléletformálás is. Mindez nem csak a ingázók utazási körülményeinek javítását, a fenntarthatóbb közlekedési módok elterjedését, de a klímavédelmi célokat, valamint az aktív és egészséges életmód elterjedését is szolgálja. Szükséges a ma még hiányzó kerékpárutak kialakítása, a kerékpáros útvonalhálózat „töredezettségének” orvoslása. Ilyen hálózatszintű fejlesztések eredményeképpen a kerékpározás, mint aktív közlekedési mód a jelenleginél jóval nagyobb arányt képviselhet mind a napi közlekedésben, mind a szabad- idős célú utazásokban. Az önkormányzatok, vállalatok és magánszemélyek számára egyaránt fontos a tiszta, élhető környezet, azonban ennek a megóvásával sokszor idő, energia vagy éppen információ hiányában nem foglalkozunk eleget. Ezért is kiemelten fontos feladat a környezettudatosságra, fenntarthatóságra való nevelés. A HBMFÜ Hajdú-Bihar Vármegyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. szakemberei azon dolgoznak, hogy ezen a területen tanácsadás, előadások, kiadványok, interjúk, konferenciák és rendezvények keretein belül tájékoztassák a partnereket, ügyfeleket és a közvéleményt.
  • rendezvényszervezés tevékenység már megjelent korábbi években az Ügynökségen belül (pl.: megyei identitás projekt keretében táboroztatás).

A Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzatának 100 %-os tulajdonában lévő Ügynökség céljai elérése érdekében üzletszerű gazdasági és tanácsadási tevékenységet folytat.

Az Ügynökség továbbra is folytatni kívánja a kiterjedt szakmai tevékenységét a megyei területfejlesztés terén.

Projektelőkészítés és pályázatírás

Az Ügynökség a 2021-2027-es fejlesztési ciklusban megjelenő Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) felhívásaira készít és nyújt be támogatási kérelmeket.

Projektmenedzsment

Az Ügynökség munkatársai 279 darab megvalósítás alatt álló projekt menedzsment feladatait látják el, további 154 db projekt van fenntartási státuszban, így összesen 433 projektben látnak el menedzsment feladatokat.

A projektmenedzserek az alábbi főbb feladatokat látják el a megvalósítás során:

  • rendszeres kapcsolattartás az Önkormányzatokkal, a Közreműködő Szervezettel vagy az Irányító Hatósággal,
  • a projekt szakmai előrehaladási jelentéseinek elkészítése a hatályos eljárásrendeknek megfelelően,
  • a projekt kifizetési kérelmeinek elkészítése a hatályos eljárásrendeknek megfelelően,
  • a pályázati E-ügyintézés felületen a projekt menedzsmentjéhez kapcsolódó ügyintézés ellátása,
  • a projekt megvalósítása során felmerülő módosítási kérelmek elkészítése,
  • a projekttel kapcsolatban kötendő szerződések előzetes támogathatósági és elszámolhatósági szempontú ellenőrzése,
  • részvétel a helyszíni ellenőrzéseken,
  • részvétel projektmegbeszéléseken, egyeztetéseken.

Stratégiai tervezés

Településfejlesztési dokumentumok készítése, felülvizsgálata

Az Ügynökség legnagyobb volument kitevő pályázatírási és projektmenedzselési feladatain túlmenően – kérésre – stratégiai tervezési feladatokat is ellát a vármegye települései számára.

Ilyen – települési szintű – stratégiai tervezési feladatot jelent egyrészről az Integrált Településfejlesztési Stratégiák (ITS-ek) felülvizsgálata/módosítása, melyek anno a 314/2012 (XI.8.) Kormányrendeletnek megfelelően készültek, módosításuk is annak szigorú előírásai alapján történhet. A módosítás egyrészről a szükséges államigazgatási szervek általi, másrészről az adott település partnerségi rendeletében foglalt partnerek általi véleményezés lefolytatásával valósulhat meg. A kormányrendelet által meghatározott tartalmú „Megalapozó vizsgálat” elkészítése/módosítása előzi meg a tervezési folyamatot.

ITVT és Éghajlatváltozási rezilienciavizsgála

A TOP_Plusz-1.2.1-21 Élhető települések pályázati felhívás keretein belül az önkormányzatok lehetőséget kapnak többek között a belvízzel vagy egyéb vízkárral veszélyeztett területeinek rendezésére. Ahhoz, hogy a településen a tervezett beruházás megvalósuljon teljesíteni kell a felhívásban előírt Integrált Települési Vízgazdálkodási Terv készítését, mely egy új fejlesztési dokumentáció a települések életében.

Egy település vízgazdálkodása hatással van a település fejleszthetőségére és fejlődésére, így elengedhetetlen fontossága van a fejlesztésekhez a bel- és külterület pontos víztani ismereteire, figyelembevéve a mai klímaváltozás hatásait.

Az ITVT célja a település környezeti, társadalmi és szociális, a vízzel és víz állapotokkal kapcsolatos igényeit kielégítő olyan vízgazdálkodási alapdokumentuma, mely gazdaság- és környezettámogató, fenntartható vízgazdálkodási feladatokat és azok alapjait egységes, működtethető rendszerben mutatja be a klímaváltozás várható hatásait figyelembe véve.

A települések közigazgatási területe összességében lefedik az ország teljes területét. Ez egyben azt is jelenti, hogy nincs olyan vízgyűjtő terület, a vízgyűjtőnek olyan része, ami ne tartozna valamely település közigazgatásához.

Ezzel egy globális képet nyerhetünk arról, hogy egy tervezett beruházás, mint pl: egy külterületen megvalósítandó tógazdálkodás, termál-és fürdő vizes beruházásról vagy belvízgazdálkodással kapcsolatos beavatkozások, annak ismerteti az adott vízgyűjtőre gyakorolt hatását, mellyel az adott fejlesztés hozzájárul és szolgálja a település hatékony működését.

Ennek hiánya viszont az egyes beruházások megvalósítása után okozhat távlati problémát, a települések víztani adottságaira, vízgazdálkodására mivel jelenleg nincs birtokunkban egy ilyen jellegű, jól kidolgozott adatbázisból álló egységes vízgazdálkodási terv.

A 2021-2027-es európai uniós fejlesztési ciklusban kötelező elvárásként jelentkezik valamennyi, legalább 5 éves időtávra készülő infrastrukturális beruházás esetében az ún. éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat elkészítése. [(az Európai Parlament és a Tanács 1060/2021 (2021. június 24.) Rendelete 73. cikk 3 (2) bekezdés j) pontja szerint.)] E vizsgálat elősegíti a jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátással járó, vagy a jövő éghajlati adottságaival szemben kiemelten sérülékeny infrastrukturális fejlesztések azonosítását, és ezáltal lehetőséget nyújt a beruházás tervezői számára, hogy az éghajlatváltozás várható hatásainak, azok kockázatának számbavételével olyan kiegészítő intézkedéseket tervezhessenek a projektjükbe, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a létrejött infrastruktúra hosszú távon is költséghatékony módon üzemelhessen és betölthesse rendeltetését. A támogatott infrastrukturális fejlesztés esetében el kell végezni az ún. standard éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatot, ami a klímasemlegességi és klímaalkalmazkodási részvizsgálatokat foglalja magába. Mindkét részvizsgálat további két egymásra épülő szakaszból áll. Az első az ún. átvilágítási szakasz, aminek az elvégzése kötelező minden tervezett fejlesztés esetén. A második szakasza a részletes elemzés, aminek a kifejtése abban az esetben jelentkezik elvárásként, ha az átvilágítás eredménye alapján az indokoltnak tekinthető.